Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Chelsea az 5. legmagasabb átlag nézőszámot tudhatja a magáénak az angol futballban, ami meccsenként több mint 40.000 nézőt jelent. A Chelsea szurkolói a kezdeteknél a nyugat-londoni kerületek munkásosztályaiban dolgozók voltak. A klub Egyesült Királyságbeli szurkolótáborát 4 milliósra becsülik manapság. A leghíresebb dalok és rigmusok, amelyek gyakran hallhatóak a stadionban a hazai meccseken: Carefree, Blue is the Colour, We all follow the Chelsea, Ten Men went to Mow, Zigga Zagga, Hello! Hello! és Celery. Az utóbbi gyakran eredményez zeller bedobálást a szurkolóktól.

A 70-es és a 80-as években a Chelsea neve sajnálatos módon egybeforrt a futball huliganizmussal. A klub "kemény magja", vagyis az ultrák Chelsea Headhunters (Fejvadászok) néven váltak ismertté. A vasárnapi angol lapok gyakran jelenthettek tömegverekedést Chelsea meccs után, ha a West Ham vagy a Millwall volt az ellenfél. Nekik ugyanolyan híres ultrái voltak az országban, mint a Chelsea-nek. A huliganizmus ellen Ken Bates egykori klubelnök úgy akart fellépni, hogy elektromos áramot vezetve a pályát a szurkolóktól elválasztó kordonba megakadályozza a rendbontókat. Az őrült terve természetesen nem valósulhatott meg.

A Kékek huligánjai kapcsolatban voltak neonáci csoportokkal (mint például a Combat 18), és más szélsőjobboldali vagy rasszista szervezetekkel. Az 1990-es évektől kezdve sikerült visszaszorítani az ilyesfajta rendbontásokat a meccsek alatt, köszönve a rendőrség fellépésének a szektorokban a pálya mentén.

A Chelsea-nek sosem volt igazi nagy riválisa, olyan mint az Everton a Liverpoolnak, vagy a Spurs az Arsenalnak. A legközelebbi szomszéd a Fulham, de a szurkolók nem tekintik igazi riválisnak őket, mivel a két klub az utóbbi 40 évben általában nem azonos osztályban szerepelt. Egy 2004-es szavazáson a szurkolók szerint a Chelsea legnagyobb riválisai (sorrendben): Arsenal, Tottenham és Manchester United. Ugyancsak nagy rivalizmus áll fent a Leeds United és a Chelsea szurkolótábora közt, amely a 60-as és 70-es évekből származik, fő gyökere talán az 1970-es FA-kupa-döntő.

A Liverpool is riválisnak tekinthető, hiszen az utóbbi években rendre összefutott a két klub a kupasorozatokban. A kupaspecialista kétszer is kiütötte a Chelsea-t a Bajnokok Ligájából az elődöntőben, és a 2006-os FA-kupa-elődöntőből is ők jutottak tovább. A Chelsea pedig megverte a Poolt a 2005-ös Ligakupa-fináléban. Azzal azonban mindenki egyetért, hogy az európai futballéletben a Chelsea és a Barcelona a legnagyobb riválisok lettek az elmúlt évek BL meccsei apropóján. 2005-ben és 2006-ban is találkoztak a felek, a mérleg 1-1 a továbbjutásokat illetően. Mindkét esetben csak egy gól döntött összesítésben, talán emlékezhetünk, hogy 2005-ben ez az egyetlen gól John Terry legendás fejese volt.